Rengeteg hobbifutó heti három-négy alkalommal mindig pontosan ugyanazon az útvonalon rója a kilométereket. Azonban ez nem feltétlenül jó, ha fejlődni szeretnénk. Nagyon jól tudjuk, hogy futószokásainkat rendkívül befolyásolja a lakókörnyezetünk, azonban az adott lehetőségeket is próbáljuk meg mindig változatossá tenni. Ez azért is fontos, hogy edzéseink ne váljanak unalmassá, másrészt pedig a szervezetünket is rendszeresen kihívások elé állítjuk, melynek köszönhetően folyamatosan fenntarthatjuk a motivációnkat és a fejlődésünket. Benkő Nórival, a sportazelet.com futószakértőjével ma arról értekeztünk, hogy igenis el kell hagyni a járt utat a járatlanért…
Közutak és járdák: nagy előnyük, hogy mindenhol rendelkezésre állnak. Aszfalton könnyebb is futni, mint egyenetlen terepen. Ha pl. az útvonalon van egy füves, kavicsos szakasz érezni fogod, hogy lassabban, nehezebben futsz ott. Ez a felületek rugalmassága miatt figyelhető meg, mivel nem egyformán nyelik el, illetve adják vissza az energiát. A puha felületek sokkal több energiát nyelnek el, mint az aszfalt vagy a beton, azonban tény, hogy ezeken a felületeken sokkal nagyobb a sérülések kockázata is.
Terep: mindegy, hogy a helyi parkban, mezőn, gáton, túraútvonalon vagy a focipálya körül futsz, a terepen nincs két egyforma lépés futás közben. Ennek köszönhetően rendkívül jól erősít (komoly feladat hárul főként az alsó lábszár izmaira), javítja a stabilitást, valamint a testtudatot. A terep változatosságainak köszönhetően a tempót folyamatosan váltogatnod kell, így akár egy fartlek edzésként is szolgálhat. Ha még kezdő vagy a terepfutásban mindenképp könnyebb útvonalakon kezdj, és csak fokozatosan válts nehezebbre.
Futópálya (atlétika pálya): sokan félnek betenni a lábukat egy 400 m-es versenypályára, pedig, ha résztávozni szeretnénk, rendkívül jó, hiszen pontosan tudjuk, mennyit futottunk. Érdemes alapvető szabályokat betartanunk: a belső sávon gyors edzést végeznek, a külsőket használhatod kocogásra; mindig az óramutató járásával ellentétesen fuss. A Margitszigeti futópályához hasonlóan rekortán a talaj, mely puha, így kevésbé káros az ízületeknek.
Futópad: személy szerint én csak kiegészítő edzésnek ajánlom „vészhelyzetben”. Ha kint szakad az eső, jeges az út, sötét van és nem biztonságos a környék, természetesen jobb, ha padon futunk, mintha nem csinálnánk semmit sem. Télen rendkívül hasznos lehet, ha gyors edzésmunkát szeretnénk végezni. Sérülés utáni visszatérésekkor is nagy segítséget nyújthat, mivel kisebb terhelést kapnak az ízületek.
Tehát összefoglalva: érdemes az útvonalakat, a távot, a tempót, a terepet váltogatnod, hiszen ezzel javul a teljesítményed, mindig fenntarthatod a motivációdat, sosem válik unalmassá a futás. – Személy szerint én rendkívül szeretek egy-egy hosszú, szabadabb edzés alkalmával új útvonalakat „felfedezni”, hiszen ilyenkor mindig bennem van egy kis izgalom, vajon mi fog rám várni – mondta Nóri.
Benkő Nóra, a Testnevelési Egyetem Testnevelő-edző szakos hallgatója, ahol atléta szakedzőnek tanul. Gyerekkora óta foglalkozik a sportolással, azon belül is főként az atlétikával. (Több dolgot is kipróbált, az atlétika mellett a másik nagy szerelme a síelés, amit három éves kora óta űz.) Általános iskolában többpróbázott, gimnáziumban kezdett el kifejezetten a futással foglalkozni. Számos külföldi és hazai versenyen is részt vett már, melyeken sokszor sikerült az abszolút dobogó valamelyik fokára felállnia, és még sok szép eredményt szeretne elérni Fitness-wellness instruktor végzettségének köszönhetően több dologgal ki tudom egészíteni akár a futó edzéseket is.Ismereteivel szeretne segíteni mindenkinek, akit érdekel a futás, legyen szó kezdőről vagy haladóról.
