Egy szülővel történt beszélgetésem indított el ennek a kis “lábjegyzetnek” a megírására. Lovagoljon a gyermekem, mert szereti az állatokat, a szomszéd gyermekének is jót tett, stb. Majd később: járunk lovagolni, mert jól érzi magát a gyermekem (ami szinte a legfontosabb). De joggal merül fel a kérdés: valójában miért jó a lovaglás? Mit is tesz valójában a lovas-mozgásterápia, ha szakszerűen csinálja valaki? Bátky Zsuzsanna óvónő, lovas mozgásterapeuta írása.
A ló hátán ülve, annak természetes, harmonikus mozgása az ember háromdimenziós mozgásához hasonló, mely az elmozdulásos impulzusok révén a medencén és gerincoszlopon keresztül stimulálja a törzsizmok működését, az egyensúly érzékeléséért felelős agyi struktúrák működését. Ezáltal javul a mozgásérzékelés, az egyensúly és a mozgáskoordináció, a kóros izomtónus korrigálódik. Megelőzhető a tartási problémák kialakulása, illetve a már kialakult, kisebb fokú elváltozások helyreállításában is nagy segítséget nyújt. Ezért is nagyon fontos, hogy a helyes ülést kialakítsuk – amellett, hogy ez a biztonságos lovaglás alapja is.
A terápia lépésben, vagy más, úgynevezett jármódban (mint az ügetés vagy vágta) is történhet. A kicsi (hozzám járó) gyermeknél nagyon sokat dolgozunk lépésben, hiszen az alapokat itt kell elsajátítani. Akkor lépünk tovább, ha a gyermek mentálisan és fizikálisan is kész egy újabb jármódban történő fejlesztésre. Az ügetés és a vágta is ebben az életkorban rövid időtartamú, ami a képességek, fizikai erőnlét és testi adottságok érésével válhat egyre hosszabbá.
Miért fogom, a derekát, a lábát a vállát, a hátát?
Természetesen egyrészt, hogy vigyázzak rá, másrészt rásegítem arra, hogy megérezze a helyes ülés nyújtotta érzést. Ehhez fizikailag és szellemileg is meg kell érni. Okozhatunk -e ezzel kárt a gerincében a gyermeknek? Szakszerűen végezve nem, ettől nálunk (és más, végzett terapeutánál) ne tartson senki!
Mikor ülhet futószáras lóra?
Mikor testi adottságai mellett mentálisan is készen áll rá, és fizikálisan is megfelelőek az adottságai, vagyis az izomzata és a testsúlya (a nagy túlsúly nem alkalmas lovaglásra, mert azontúl, hogy nehezíti a mozgást, egy esetleges esésnél sokkal nagyobb a sérülés veszélye). Futószáron már nincs, aki közvetlenül a gyermek mellett menjen, tehát nagyon fontos, hogy megbízható legyen, az utasításokat megértse és végrehajtsa, a monotóniatűrése a figyelme erre alkalmas legyen.
A pszichológiai és gyógypedagógiai hatások közül jelentős a figyelem, a gondolkodás és a motiváció fejlődése, az önbizalom erősödése, a ráutaltság érzésének csökkenése, az életöröm érzése. Szociális szempontból nagyon fontos, hogy jelentősen javul a társas érintkezés minősége a lóval, a terapeutával és a társakkal való együttműködésnek köszönhetően. Az állat mindig egy olyan barát, aki, ha szeret, magadért szeret. Nem érdekli, hogy ki vagy, miben vagy, hogy viselkedtél aznap az óvodában/iskolában, hányast kaptál, neki csak az a fontos, hogy ott és akkor hogyan viszonyulsz hozzá. A gyerekek ezt becsülik, és felnéznek a több száz kilónyi szeretetre.
A nagyon szorongó, befelé forduló gyermek lehet, hogy először nem is nekem, hanem a lónak fog megnyílni. Először csak érzi maga alatt az állatot, majd megtapintja, érzi az illatát, és szép lassan észreveszi az őt körülvevő környezetet is, amerre viszi őt a ló, a feladatokat. Ez igaz visszafelé is: egy nagyon csapongó gyermek először mindenre figyel, majd szépen lassan a figyelmét képes lesz az adott feladatra irányítani, észrevenni a ló rezdüléseit, átérezni mozgását.
Javulnak az érzelmi és akarati funkciók. A kommunikáció fejlődésében jelentős előrelépés várható, a vesztibuláris ingerlés hatására felgyorsulnak az idegrendszer érési folyamatai, a bizalom, a barátság pedig még egy löketet ad ehhez. Segít megnyílni a szorongó gyermekeknek. A görcsös, feszes izomzat a ló testmelegétől sokkal könnyebben oldódik, a nehézkesebb, kötöttebb mozgások lágyabbá válnak.
Cikkünk hamarosan folytatódik!
