Példaképekre márpedig szükség van. Kovács Lacee nem csupán a hazai CrossFit-fanok szemében, de bármely mozogni szerető hobbisportoló számára követendő példa lehet. Lacee 2013-ban nyerte meg a CrossFit Games európai döntőjét, azóta pedig edzőként, illetve szemináriumain segíti hozzá a fejlődéshez a sportág szerelmeseit. Egy kis év eleji motivációnak szánjuk az alábbi mini-interjút, olvassátok figyelemmel!
– Fejezd be a mondatot: a CF azért jó, mert…
– Mindig találhatsz benne magadnak olyan kihívást, amit sok gyakorlás után le tudsz győzni.
– Szerinted miben áll a sportág sikerének titka, amiért nem egy hamar lecsengő divatirányzat lett a sok közül?
– Talán a változatossága az, ami a leginkább vonzó az átlagember számára. Minden edzés más, ehhez jön hozzá alkalmanként az új mozgások elsajátítása és fejlesztése, amelyek segítségével fittebbé válhatunk – összességében nagyon komplex mozgásformáról beszélünk, ami mindig tartogat újdonságot.
– A CF ellenzői a túlságosan nagy súlyokat, az extrém terhelést és a sokszor hibás kivitelezést szokták leggyakrabban felróni. Van ezeknek a kritikáknak létjogosultsága?
– Ez alapvetően nem a sportág hibája, hanem esetenként a hozzá nem értő edzőé, az „okos” tanítványé, esetleg akár kettejük kombinációja az, ami előidézi a sérüléseket. Képzett edzővel és türelmes, a saját határait ismerő sportolóval a sérülések nagy része megelőzhető.
– Ebbe a sportágba “illik” beleszeretni. Lehet-e/érdemes-e nem életmód-szinten művelni, csupán szimpla mozgásformaként?
– Természetesen nem kell mindenkinek versenyzővé válnia, de ettől még lehet és kell a legmagasabb szintre törekedni a saját magunk képességei alapján. Ez igaz az edzésen végzett munkára, de akár az étkezésre, a pihenésre, rekreációra – sőt, minden egyébre, az élet más területein is.
– Téged mi segít át a holtpontokon?
– A teremben, és anno a versenyeken a siker utáni égető vágy volt az, ami mindennél jobban hajtott. A magánéletemben a családom támogatása, valamint a sportból fakadó céltudatosság az, ami átsegít a nehézségeken.
