Jelentős különbség van aközött, amit gondolunk, és amit valójában teszünk: a válaszadók 56 százaléka ugyanis nem ért egyet azzal a felvetéssel, mely szerint a “sport a jómódúak kiváltsága”, ezzel szemben a többi kérdésre adott válaszaikból egyértelműen kiderül az, hogy igenis erős kapocs van az anyagi helyzet és a sportolási szokások között– derült ki a Magyar Szabadidősport Szövetség a “Közösségek kohéziójának erősítése összhangban az egészséges életmód elterjesztésével” című, TÁMOP 6.1.7.15/1 -2015-0001 projekt keretében történt kutatásból. Az Európai Unió 250 millió forintos támogatásával megvalósult programban a kutatáson túl rendezvényszervezésre és létesítménykataszter nyilvántartására is alkalmas szoftver, átfogó oktatási anyag készült, melynek segítségével 150 „Szupertréner” továbbképzése történt meg. A „Szupertrénerek” a pályázat keretében az elmúlt hetekben országszerte tizenötezer ember számára adták át frissen szerzett tudásukat és ingyenes foglalkozások keretében mozgatták meg a jelentkezőket.
A kutatás eredményei szerint az anyagi helyzet szerepe igen jelentős a gyakorlatot és az attitűdöket illetően egyaránt. A jó anyagi helyzetűek számára sokkal több lehetőség nyílik a sportolásra és valóban többet is mozognak mint a rosszabb helyzetben lévők, ugyanakkor előbbieknél komoly mértékben gátolja lehetőségeik kihasználását az időhiány: idejük és energiájuk nagy részét anyagi jólétük megteremtésére kell fordítaniuk. A sportolást akadályozó tényezők kapcsán érdemes megjegyezni: míg a fiatal korosztály egyértelműen a motiváció hiányát (!) jelölte meg fő okként, addig az összes többi korosztálynál (fiatal középkorúak, középkorúak és az idősebbeknél is) az időhiány jelenti a fő hátráltató tényezőt.
Szintén fontos konklúziója a kutatásnak, hogy a sportolás motivációjaként az összes válaszadó 62 százaléka a “pszichésen kiegyensúlyoz, jobban érzem magam” választ jelölte meg, csak ezután következett az erőnlét, illetve a külalak javítása. A férfiak-nők válaszait összehasonlítva az első két helyen szintén a pszichés közérzet, illetve az egészség szerepel (hölgyeknél a pszichés közérzet az első, az egészség a második, míg a férfiaknál pont fordított a sorrend) , a harmadik helyen a külalak és az erőnlét szinte azonos százalékkal. Ez többek között azért is fontos, mert A WHO szerint 2020-ra várhatóan a depresszió lesz a második leggyakoribb fogyatékosságot okozó tényező, de az életkorhoz illesztett statisztika szerint a 15-49 évesek között már ma is ezt a helyet foglalja el – a rendszeres sportnak köszönhetően viszont javítható ez az arány.
Az iskolai végzettség növekedésével növekszik a sportolás iránti elkötelezettség és pozitívabbá válnak a sportolással kapcsolatos attitűdök. Az életkor jelentőségét vizsgálva az derül ki, hogy a leginkább aktívak a középkorúak, és az ő véleményeik a leginkább pozitívak, miközben az idősebb korosztály sem sportol keveset, viszont enyhén szkeptikus a sporttal kapcsolatos véleményeit tekintve.
A sportra fordítandó támogatások tekintetében a válaszadók 53 százaléka véli úgy, hogy legalább ugyanannyit kellene a szabadidősportra áldozni, mint a versenysportra, 39 százalék szerint pedig a szabadidősportot nagyobb mértékben kellene támogatni a versenysportoknál.
Kiderült az is, hogy sporttevékenységre valamennyi korcsoport áldoz, de az idősek csoportja költi a legkevesebbet sportolásra. Az adatok jól mutatják azt is, hogy komoly költségekkel járó edzőtermeket illetve egyéb sportlétesítményeket számottevően kisebb arányban veszik igénybe a rossz anyagi helyzetű válaszadók, illetve egyértelmű az is, hogy az alacsonyabb keresetű csoport tagjainak igen komoly választási szempont a szolgáltatások megfizethetősége.
A kapott adatok nemcsak azt bizonyítják, hogy „a sportolás a jómódúak luxusa”, hanem világosan megmutatják azt is, hogy a kedvezőtlen helyzetű családok gyerekei is kiugróan kisebb arányban vesznek részt a nagyon intenzív sportolásban (36.8 százalékuk), mint a kedvező (49.5 százalék) vagy a jó anyagi helyzetű családok gyerekei (55.7 százalék).
Mivel a családok életében kialakult szokások jelentős mértékben befolyásolják a gyermekek, fiatalok életmódját, a jövő tendenciáira is meghatározó módon hatnak.
