Skip to main content

A járvány óta átlagosan nagyobb a sport célú költési hajlandóság, inkább sportolnak a betegségek elkerülése érdekében, mint a külsejükért, és többen érzik úgy, hogy maguk is tehetnek az egészségükért, mint a pandémia előtt – többek között ezek a megállapítások születtek a Magyar Szabadidősport Szövetség „Magadért sportolj” projektjének átfogó kutatásából. A három éven át tartó program, melynek keretében többek között 600 településen mintegy 35 ezer embert mozgattak meg, 750 millió forintos, vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg.

Az EFOP 1.8.6. számú, Magadért sportolj! projekt kiemelt célja volt a felnőtt lakosság prevenciós célú egészségfejlesztése a szabadidősport révén. Ennek egyik eszközeként a témába vágó, 20 kérdést tartalmazó kérdőívet töltött ki több mint ezer résztvevő 2019-ben és 2021-ben, tehát a koronavírus járvány kitörése előtt, és lecsengése után.

Czene Attila, a Magyar Szabadidősport Szövetség elnöke az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatón Veszprémben elmondta: az attitűdmérés eredményeként megállapítható, hogy bár a járványhelyzet alapvetően sokak anyagi helyzetét befolyásolta kedvezőtlenül, mégis nőtt az egészségmegőrzési és sport célú költési kedv: míg 2019-ben a válaszadók átlagosan 5 ezer forintot vagy kevesebbet fordítottak mozgásra, addig 2021-ben ez az összeg már 5 és 12 ezer forint között mozog, nők és férfiak tekintetében egyaránt. A fejletlenebb régiókban, rosszabb anyagi helyzetben lévők esetében ez a tendencia még markánsabban megfigyelhető. A fejlett térségek viszont jobban megszenvedték a pandémiát: hiába a kiépített sport-infrastruktúra, ha a korlátozó rendelkezések alatt nem élvezhették az előnyeit.

Ez a mozgásformák népszerűségének változásában is megmutatkozik: 2021-ben a szabadtéri futás, túrázás és nordic walking bizonyult a legkedveltebbnek, a súlyzós erősítés és a csapatsportok rovására. A mozgásra csábító indok szintén változott, a korábban legfontosabbnak vélt társaság, az edző személye, illetve a tetszetős külalak visszaszorult, és a betegség elkerülése vált a legfőbb okká.

Ebben a témakörben mindkét évben élen járnak a 35-59 évesek: ők azok, akik már nem gondolják magukat halhatatlannak, és az anyagi forrásaik is megvannak az egészségmegőrzésre. Sokan nevelnek közülük kiskorú gyermeket, mely legtöbbször nagy motivációt jelent a betegségek elkerüléséhez.

A járvány elmúlt két évének pozitív hozadékaként egyre többen érzik úgy, hogy sokat tehetnek a saját egészségükért. Ez a meglátás főként a középkorúak, valamint a nagyobb településeken élők körében erősödött fel, közülük kiemelkedően sokan vették kezükbe a sorsukat, és hagytak fel addigi káros attitűdjükkel.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a kutatás eredménye szerint feltűnően, 64 %-ról 31 %-ra esett vissza a dohányosok száma. És bár testtömeg tekintetében egyelőre nem mutatkozik pozitív változás (az elmúlt két évben ugyanis tovább nőtt a túlsúlyosak és elhízottak aránya), ez a kedvező hatás a táplálkozás terén is megfigyelhető: míg 2019-ben a legtöbben a hetinél is ritkábban ettek zöldséget, addig 2021-ben a többség napi zöldségfogyasztóvá vált; a jelentős élelmiszer-infláció ellenére is.

A projektről bővebb információt a www.masport.hu oldalon olvashatnak.

Háttérinformáció:

Projekt megnevezése: „Magadért sportolj!” EFOP 1.8.6-17-2017-00012

Időtartama: 2018. február – 2021.

Általános célkitűzés: a felnőtt lakosság prevenciós célú egészségfejlesztése a szabadidősport révén; az egészségfejlesztő mozgásformák gyakorlásának, valamint a hozzáférhetőség helyi és központi fejlesztésének ösztönzése.

Offline aktivitás: 610 településen (többségében hátrányos helyzetű kisérségben) 740 aktivitás 34 900 fő megmozgatásával

Online aktivitás: több mint 20 mozgásformában 600 edzésvideó, 200 szakmai kiadvány

Koller Gabi

Koller Gabi

Mostanában..? Legfőképp kommunikátor és anya, na meg persze szívvel-lélekkel, teljes erőbedobással edző nő. Ars poeticám minden és bármi, ami előre visz.