Országszerte legalább tizenötezer embert mozgat meg a Magyar Szabadidősport Szövetség a TÁMOP-6.1.7-15/1-2015-0001 azonosítószámú „Életminőség javítás szabadidősporttal” című projektje. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló, mintegy 250,00 millió forintos program keretében 150 “Szupertréner” továbbképzése történt meg, valamint a projekt keretében készült átfogó oktatási anyag, szoftver, illetve jelenleg is folyik egy sportolói szokásokat vizsgáló komplex felmérés. Utóbbival többek között választ kívánunk kapni arra a kérdésre is, hogy van-e, illetve milyen összefüggés van a szabadidő-sportolási tevékenység és az egyének társadalmi-, gazdasági helyzete között.
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2015-ben publikált az „Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014)” alapján Magyarországon a felnőttek 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, de az egészségügyi statisztikákat szorosan követve riasztó trendeket fedezhetünk fel a hangulatzavarral, depresszióval, szorongással kapcsolatos betegségek terén. A WHO szerint 2020-ra várhatóan a depresszió lesz a második leggyakoribb fogyatékosságot okozó tényező, de az életkorhoz illesztett statisztika szerint a 15-49 évesek között már ma is ezt a helyet foglalja el. Továbbá a felnőtt lakosság csak kis része, egyesek szerint 16 %-a végez többé-kevésbé rendszeres sporttevékenységet.
A családok életében jelenlévő szokások jelentős mértékben befolyásolják a gyermekek, fiatalok életmódját is, kialakuló életmódbeli és mozgási igényeiket, motivációikat, egyszóval a jövő tendenciáira is meghatározó módon hatnak.
Magyarországon a szabadidősport-, az egészséges életmód elterjesztése jelentős feladatokat ad. A Szövetség többek között ennek elősegítését tűzte ki céljául, vállalta fel küldetéseként. Az egyének, családok, közösségek életmódjának-, szemléletének alakítása, az ezekhez hozzásegítő célirányos sportesemények nagymértékben hozzájárulnak a közösségi kohézió erősítéséhez is.
A projekt keretében 150, úgynevezett “szupertréner“ képzése történt meg. A mindennapi sport extrém szakosodása (pl. aerobik, cross-fit, cross-training, pilates, stb.), a képzések lerövidülése ugyanis azt eredményezte, hogy az oktatók ugyan megtanulták az új mozdulatsorok átadásának módszereit, de messze elszakadtak az anatómiai, fiziológiai, pszichológiai és táplálkozástani alapképzéstől, attól a közös nevezőtől, ami mindegyik szakág alapja kellene, hogy legyen. A szupertréner program célja, hogy a „szuperoktatók” meglássák a kliensek által felsorolt problémák – legyen az mentális, egészségügyi, sport vagy lelki – valós okait, esetleges összefüggéseit. A tudásintegráció segítségével el kívánjuk érni, hogy az oktatók a lehető legszélesebb eszköztárral rendelkezzenek a problémamegoldáshoz.
A képzés keretében 150 sportszakember három fő modulban – Edzésmódszertanok integrálása, táplálkozástan, valamint „Sporttal a jól-létért”- hallhatott előadásokat, mely programhoz oktatási anyag is készült.
Az oktatás azonban csak az első fázisa a projektnek, a szupertrénerek ugyanis a következő hetekben országszerte különböző sportesemények keretében összesen 15 ezer embert mozgatnak meg ingyenesen, illetve végeznek tanácsadást életmód-váltás, táplálkozás, szabadidősport tevékenységek témakörben.
Mindezeken túl a Szövetség és a projekt célja, hogy kutatással és szoftverfejlesztéssel hozzásegítse a sportszervezeteket és a lakosságot a mozgási lehetőségekről való információszerzéshez, valamint az aktív bekapcsolódáshoz.
A kutatásban a mozgáshoz, sportélethez, tehát a fizikailag aktívabb élethez való viszonyulást mérjük fel, online adatfelvételi módszerrel, véletlenszerű mintavétellel. Véleményünk szerint jelenleg a magyar társadalomban feltételezhetően téves beidegződések miatt nem használják ki a sportlehetőségeket és sportlétesítményeket, illetve hanyagolják el a rendszeres testmozgást, fizikai aktivitást.
