Egy tányéron sok zöld szín és rengeteg íz
A Zöld Istennő nem egy elfeledett görög mítosz szereplője, hanem egy Amerikában megalkotott mártás, ami a benne lévő zöldfűszerekről kapta a nevét. Ma már nagyon sok verziója létezik, akár salátaöntetként, hamburgerszószként, grill zöldségek kísérőjeként találkozhatunk vele, tovább lépve levesek vagy – ahogy most az én esetemben is – tészta étel megihletője is lehet. A kiindulópont viszont mindig ugyanaz: zöld ízből sosem elég!
Szerencsére ma már a legtöbb helyen a vegetáriánus fogások túl mutatnak a rántott sajt, gomba és főtt rizs kombinációján. Nincs bajom a klasszikusokkal, de valljuk be, amikor annyiféle finom zöldséget lehet kapni, akkor ennél többre vágyunk. Na jó, legalábbis én. Bár azt elképzelni sem tudom, hogy ne egyek húst, de azt kell, hogy mondjam, egyre jobban rá vagyok kattanva a zöldséges ételekre, és szívesen is kísérletezem velük.
Talán egy érdekes hozzávalója van ennek az ételnek: a pagoda karfiol, más néven: romanesco brokkoli. Ez egy igazán izgalmas formájú zöldség: gyönyörű zöld tüskéi spirálba rendeződve látványos képet nyújtanak. Ízében brokkolihoz, karfiolhoz hasonló, így alapvetően bármilyen olyan ételt elkészíthetünk, amihez máskor ezeket használnánk: leves, csőben sült, párolt, grillezett formában is nagyon finom. Mivel ez egy elég kemény zöldség, nehezebben fő meg és esik szét, mint hasonló társai, ezért érdemes úgy tálalni, hogy szép csúcsok a tányéron is mutassanak. Nem mellesleg jó C- és K-vitaminforrás is.
Ez a recept az egyik kedvencem volt tavaly tavasszal, ilyenkor lehet a legváltozatosabban és a legfrissebb alapanyagokból elkészíteni. Picit még alakítottam a hozzávalókon, hogy még könnyebb legyen. Zöldségekkel is bátran lehet játszani. Tökéletes lehet bele a most épp szezonját élő roppanós zöld spárga, brokkoli apró rózsákra szedve vagy például bébi spenót is.
Ebben az évszakban, főleg, hogy a hőmérséklet már sokszor inkább a nyárra hajaz, nagyon jól tud esni ez a csupa zöld, könnyű spagetti, aminél nem utolsó szempont, hogy kb. fél óra alatt elkészült.
Hozzávalók:
(2 adaghoz)
– 200 g spagetti (nálam a durum tészta a befutó, de még jobb a teljes kiőrlésű tészta)
– 150 g zöld színű zöldség (nálam most egyenlő arányban: pagoda karfiol, zöldbab, zöldborsó)
– 2 szál újhagyma
– 1 szál szárzeller
– 1 dl tejszín (akár kókusz tejszín)
– 1 kk tökmagolaj
– só, bors
– 1 ek kókuszzsír
– 20 g parmezán + tálaláshoz
– oregánó, petrezselyem
Elkészítés:
1. Egy nagy lábasban forralj vizet a tésztának. Ennyi idő alatt elő is készítheted a zöldségeket.
2. Zöldborsót, zöldbabot tisztítsd meg. (Ilyenkor nagyon jó a friss zöldség, de a fagyasztott verzióval sincs gond, ha épp csak az van otthon.) A pagoda karfiolt szedd tüskéire.
3. A szárzellert és az újhagymát pucold meg és karikázd fel, utóbbi zöld részéből tegyél félre a tálaláshoz is. Egy serpenyőben olvassz fel kókuszsírt és kezd el párolni őket.
4. Ennyi idő alatt fel is forr a tésztának szánt víz. Az előkészített zöldségeket dobd a forrásban lévő vízbe 4-5 percre. Utána szűrőkanállal szedd ki, és gyorsan öblítsd át jéghideg vízzel, hogy megálljon a főzési folyamat és megmaradjon a szép, zöld színük.
5. Ha kivetted a zöldségeket, jól sózd meg a rotyogó vizet és főzd a spagettit al dente.
6. Az újhagymás, zelleres keverékhez öntsd hozzá a tejszínt, a tökmagolajat, sózd, borsozd, reszeld bele a parmezánt és jól keverd el. Forgasd bele a zöldségeket is és kis lángon tartasd melegen.
7. Ha megfőtt a tészta, szűrd le (egy kis főző vízet tegyél félre) és borítsd rá a szószra. Forgasd össze, ha nem elég szaftos, tehetsz még bele a főzővízből.
8. Szórd meg oregánóval, petrezselyemmel. Reszelj még rá parmezánt és locsold meg pár csepp tökmagolajjal.
A zöldeket kedved és hűtőd tartalmának megfelelően variálhatod, ha ropogós állagra vágysz, megszórhatod akár pirított tökmaggal is és nagyjából fél óra alatt egy könnyű vegetáriánus ebédet vagy vacsorát dobhatsz össze.
Orsinak van még nagyon-nagyon sok isteni hedonista és fitnesz receptje, nézz rá az Ízek nyelvén blogra vagy kövesd a Facebookon .
