A lovas edzés szépségeit már bemutattuk nektek egy korábbi cikkünkben. Viszkok Petronella most pontról pontra elmagyarázza, mi is történik egy-egy alkalommal a nyeregben.
– Egy edzést mindig úgy állítok össze, hogy az személyre szabott legyen. Kortól, nemtől, adottságtól, képzettségtől függően. Ha először találkozok a lovassal, mindenképp futószárra teszem a lovat és ott megnézem, milyen előképzettsége van a lovasnak. Ha teljesen kezdő, akkor itt folytatódhat is az edzés.
Na, de mielőtt belevágnánk a közepébe, fontos tudni, hogy nálam a kezdetektől a tanítványok ápolják, nyergelik, szerszámozzák fel a lovat, mielőtt ráülnének (1. kép). Kivétel ez alól, a pici gyerek, hiszen ő még nem éri fel a lovat. De ők is kiveszik a részüket a munkából, hiszen ahogy azt korábban írtam, nem lehet elég időben elkezdeni a lóval való foglalkozást, megszokni a közelségét, megtanulni, hogy kell viselkednünk a társaságukban. A gyerekek is segítenek behozni a lovakat a legelőről, kihordani a lószerszámokat, leápolni őket, csak ehhez kisebb kefét kapnak ☺, hogy könnyebb legyen a munka.
Ha mindennel megvagyunk, fent van a nyereg és a lovas is a lovon, akkor jöhet végre az igazi élvezet.. Sokféle edzést lehet tartani, én most maradok az alapoknál, a futószáras lovaglásnál, hiszen itt kell elsajátítanunk az alapokat, amik nem hiányozhatnak! Az elején mindig néhány perc sétával kezdünk. Látszólag semmi sem történik, azonban nagyon fontos része az edzésnek, hiszen lónak és lovasnak is be kell melegednie, illetve össze kell szokni a párosnak, főleg, ha ez az első alkalom. Fontos, hogy nyugodt, harmonikus legyen a kapcsolat, hiszen így a leghatékonyabb a munka (ne felejtsük ki az edző munkáját sem, ha ő nincs harmóniában a párossal, az is egy igen hátrányos helyzetet idézhet elő…). Ha mindenki boldog, jöhet a lovaglás!
Egy kis tornával kezdünk (2.kép), kezek csípőn, lassú törzsfordítások jobbra, balra felváltva. Természetesen eközben a lovas ülésének folyamatosan helyesnek kell lennie, hiszen csak így hatékony a gyakorlat! Ezek a feladatok nemcsak bemelegítik a lovast, de segítenek abban, hogy megszokja azt, hogy egyszerre több dologra kell figyelnie. A felsőtest mozgásban van, de közben a lábak maradnak a helyes tartásban. Nem egyszerű feladat, bár elsőre annak tűnik. Nagyon jól fejlesztik az ülést, az egyensúlyt, a koncentrációt.
A következő feladatban a lábak szintén maradnak eredeti helyzetükben, csípő, boka egy vonalban, merőlegesen a talajjal, a sarok pedig mélyen (3.kép). A karok magastartásban és karkörzés előre, majd hátra, felsőtest egyenes. Tipikus hibák mindkét említett feladatban, hogy eközben a lábak elmozdulnak, a törzs pedig előre-hátra mozog. Ezt folyamatosan javítania kell az edzőnek.
Újabb egyensúlyfejlesztő gyakorlat, ami az én személyes kedvencem, a könnyített ülés (4.kép). Lábak szintén maradnak eredeti helyzetben, viszont a törzs kissé előre dől, a csípő megemelkedik és ezt a helyzetet kell megtartani, miközben a ló lépésben megy. Ha a lovasnak még új ez a feladat, támaszkodhat a ló nyakán, viszont, ha megvan az egyensúlya, oldalsó, vagy mellső kartartásban picit nehezíthetünk a feladaton.
Kicsit tovább gondolva ezt a gyakorlatot, egy másik feladat előfutáraként gyakorolhatunk úgy, hogy a csípőt kiemeljük a nyeregből, majd visszaülünk, mindezt folyamatosan megcsináljuk néhányszor. Így már a könnyű ügetés technikáját is részben elsajátíthatjuk, könnyebb lesz, amikor már „élesben” megy a feladat.
Ezeket a gyakorlatokat megcsináljuk mindkét kézen (jobbra és balra is lép a ló futószáron), már túl is vagyunk az edzés felén. Nagyjából 30 perc egy futószáras lovaglás ideális időtartama.
Ezután következhet az ügetés (5.kép). Én először csak is kizárólag a tanügetést tanítom meg a lovasaimnak, ezzel a legkevesebb az esélye, hogy a lónak, vagy magának kárt okozhat a lovas. Itt igazából – csúnyán fogalmazva – csak ülnie kell a lovasnak, és próbálni laza csípővel követni a ló mozgását. Könnyebb úgy elsajátítani ezt a mozgásformát, ha picit hátrább engedjük a függőlegesnél a felsőtestet, így mélyebbre kerülhet az ülés, kisebb az esélye, hogy pattog a lovas a nyeregben. Ha nagyon tehetséges lovast „fogunk ki”, még az is lehet, hogy az első edzés alkalmával megtaníthatjuk neki a könnyű ügetés alapjait. Ezt már az elején lépésben kipróbáltuk. A nyeregre felszerelt kapaszkodó sokat segít, hogy a lovas biztonságban érezhesse magát a lovon. Két kézzel fogva (ezt nem minden edző tanítja így…) megpróbálja úgy követni a ló mozgását, hogy ütemenként emelkedik csípővel fel, majd vissza. Ha erre ráérez elsőre a lovasunk, máris könnyebb a dolgunk.
Ha marad időnk, lezárásként átnézzük az eddigi gyakorlatokat újra. És a legfontosabb, hogy az edzés végén is meglegyen a pár perc levezető lépés a lónak. Eközben tanítványunk is pihenhet egy kicsit. És a legvégén a lenyergelés, a nyári lófürdetés, répaosztás sem maradhat ki a levezetésből, együtt a lovasunkkal!
A mi Csizmadia Mónikánk is nyeregbe pattant Petronellánál, ahol egy órácskányi edzés után jó kis izomlázat és rengeteg élményt szerzett. – A lovaglásban nem csak az a jó, hogy remek fizikai edzés, hanem a lelki része is szuper. Hiszen a sporteszközöd egy élő és érző, hatalmas, erős, mégis jámbor állat. Első és legfontosabb hogy kapcsolatot teremtsünk a Lóval, ezért jól megcirógatjuk, kikeféljük a bogáncsokat vagy a sárgolyókat a szőréből. A bratyizás után jön a bemelegítés, gyakorlás, nekem tanügetés, könnyített ügetés. Én még mindig kicsit félek, mert hát akkorák hogy csak na – de soha semmi baj nem ért még. Csodálatos állatok!
