Skip to main content

Elkeserítő adatokat produkálunk az elhízással kapcsolatos statisztikákban. Európában a népesség több mint 50 százaléka túlsúlyos, több mint 20 százaléka elhízott, az OECD jelentése szerint az európai listát sajnos Magyarország vezeti. Mi több, az eredmény világszinten is kishíján dobogós teljesítmény: negyedikek vagyunk a világranglistán. Magyarországon a túlsúly és az elhízás együttesen a társadalom több mint 60 százalékát érinti, ennek pedig az egyik legfőbb oka az inaktivitás. A probléma az életkor előrehaladtával csak nő, a 65 év felettieknél már 10-ből 8 embert érint ez a kérdés.

Lustaság, betegség

II-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, szív-és érrendszeri gondok, ízületi problémák, a lelki egészség zavarai – csak, hogy néhányat említsünk a mozgásszegény életmód okozta betegségek közül. Ezek tüneti kezelése milliárdos terhet ró az egészségügy kasszájára, pedig a megelőzés gyakorlatilag ingyen van. Ehhez egy dolgon kellene túllépni: a lustaságon.

“Normális” esetben nem kellene megkülönböztetni az idősek mozgásszükségletét a felnőttkorúakétól. Hisz mozogni mindenkinek muszáj, a legújabb kutatások alapján legalább heti 150 percet intenzíven – kezdte Katus Tamás. Az egykori sikeres aerobik versenyző, aerobic szakedző, a Testnevelési Egyetem adjunktusa szerint a probléma ott kezdődik, hogy a magyar időskori társadalom nagy része a mozgást a napi munkavégzéssel kötötte össze, mondván, “mozogtam én korábban eleget”, ezért valóban olyan fizikai állapotba kerülnek nyugdíjas éveikre, ami nem engedi, hogy ugyanazt a terhelést, mozgást végezzék, mint mondjuk egy harminc-negyvenéves. Pedig ez korántsem lehetetlen küldetés, mint ahogy a szakember elmondta: épp elég jó példát láthatunk akár az interneten is 60-70 éves emberekről, akiknek a teste évtizedekkel fiatalabbnak tűnik, mert egész életükben aktív életmódot folytattak. Míg a többiek bekerülnek az ördögi körbe, “ó, én már nem tudok futni/lépcsőzni/stb.”, melynek eredménye nem más, mint a további rohamos leépülés, pedig amelyik ízület fáj, azt épp, hogy erősíteni kellene. Mivel a szervezetünkben minden mindennel összefügg, ezért a leépülés nem csak fizikailag, hanem szellemileg is értendő. A fent említettek mellett mára a lelki egészség zavarai is a legfőbb egészségügyi problémák közé léptek elő, pedig aki tudja, hogy egy jó futás, edzés után a boldogsághormonok micsoda elégedettség- és örömérzetet okoznak, annak nem kérdés, hogy a fékevesztett pirula -használat helyett minden szempontból mennyivel kifizetődőbb a mozgás.

“Időnk nincs, azt szakítani kell”

fotó: Hatlaczki Balázs

Nem kérdés: a hétköznapi rohanásban (munka, család, gyerekek, túlóra) nem könnyű beilleszteni a testedzést. De ha hozzátesszük, hogy a kutatások szerint az aktív netes böngészéssel töltött idő nagyjából napi 1,5 óra (és akkor még a tévézést nem is számoltuk),  akkor teljesen világos: lenne miből spórolni. Katus Tamás a megoldást egyébként olyan mozgásközpontok létrehozásában látja, ahol a családok együtt, egy időben mozoghatnának: amíg a gyerek edz, addig az anyuka/apuka nem a lelátón ül, hanem van lehetősége mozgásra, kvázi a sport közösségi program. Innen kezdődik minden, hisz ha már a gyerekek tisztában vannak a mozgás és a tudatos testedzés fontosságával, akkor felnőttkorukra teljesen természetesen az életük részévé válik, és akkor valóban nem kell majd külön beszélni az időskorúak mozgásáról. “Azokat a generációkat kell tájékoztatni, ahol még nem jelentkeztek a tünetek”- fogalmazott.

Súlyzó, a mumus

Katus Tamás szerint az erőedzés, állóképességi edzés, nyújtás közül egyik sem hagyható el.

Bármennyire is kiábrándító, már 30 éves kor körül megkezdődnek a leépülő folyamatok, amelyek megjelennek az izmok hosszában és tömegében is. Ha pedig az izomszövet csökken, az MINDENT érint.  – A legnagyobb deficit az izomzatban jelentkezik az öregedés folyamatában. Rövidülnek az izmok, szűkül a mozgásterjedelem, a problémák pedig ebből fakadnak. Teljes tévedés, hogy a súlyzózással nagydarab izomkolosszussá válna mindenki. A testépítés, tömegnövelés külön szakterület, ott sok feltételnek kell egyszerre teljesülni; viszont aki rendszeresen kondizik, fut és nyújt is, annak a teste gyakorlatilag konzerválódik – mondta Katus Tamás. Erőedzés, állóképességi edzés, nyújtás- egyik sem hagyható el.

 

Sosincs késő elkezdeni

Ne mondjunk le önmagunkról, nincs olyan, hogy lekéstünk volna az aktívabb életre szokástól. A szakember szerint a természet megadta az alapokat: legkorábban a hajlékonyság fejleszthető, majd az állóképesség és végül az erő. Ezért, ha valaki csak most kötelezné el magát egy egészségesebb élet mellett, akkor a nyújtás – állóképességi edzés- erőedzés a sorrend. Viszont ha egy edzésen belül szeretnénk mindhármat ötvözni, akkor az erőfejlesztést kövesse az állóképességi edzés, majd a végén az elmaradhatatlan nyújtás.

Magadért sportolj!

Nem meglepő ezek után az a kutatási eredmény, mely szerint a  rendszeres testmozgás a várható élettartamra is pozitív hatással van: az igen aktív életmódot folytató, normál testsúlyú emberek akár hét évvel is tovább élhetnek, mint a kórosan elhízott, passzív embertársaik.

Az adatok önmagukért beszélnek, csak a fejekben kell rendet tenni: nem a könnyebb utat választani és tudomásul venni, hogy az önmagunkba fektetett energiánál nincsen kifizetődőbb.

PROGRAMAJÁNLÓ
Gyertek, mozogjatok a Magyar Szabadidősport Szövetség ingyenes rendezvényein!

2019. 09. 08. Családi Mozgásfesztivál

2019. 09.23-29. Európai Sport Hét

2019.09.28. #BeActive Night

Az események kiemelt támogatója a Szerencsejáték Zrt.

Kiss Niki

Kiss Niki

Újságíró, professzionális amatőr sportoló. Kosárlabdázóból lett futó, bicajos, spinningelő, most éppen lelkes TRX-ező Federer-drukker anyuka, aki szerint soha, semmit nem érdemes félgőzzel csinálni.