Több ezer ingyenes
sportesemény országszerte

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ, EFOP-1.8.6-17

A kevésbé fejlett régiókban élő lakosság prevenciós célú egészségfejlesztése a szabadidősport révén.

A PROJEKT ÁTFOGÓ SZAKMAI CÉLJAI

A felhívás céljával összhangban célunk, hogy

  • Magyarország kevésbé fejlett régióiban – mind térségi, mind helyi szinten – egységes szakmai elvek mentén egészségfejlesztő testmozgás és szabadidősport programok valósuljanak meg.
  • Ezek segítsék elő a szabadidősport szolgáltatások bővülését, a lakosság életminőségének javulását.
  • Erősödjenek az alulról szerveződő szabadidősport és rekreációs kezdeményezések, a szakmai együttműködések.

A projekt közvetlen szakmai céljai

  • Valósuljanak meg – a kevésbé fejlett régiók mindegyikében – az egységes szemléletű, komplex lakossági testmozgásprogramok.
  • Álljon rendelkezésre minél szélesebb egészségfejlesztő testmozgás kínálat.
  • Legyen biztosítva a sportszolgáltatásokhoz való hozzáférés – különösen a hátrányos helyzetű célcsoportok számára.
  • Javuljon a szabadidősport szolgáltatások elérése a hátrányos helyzetű, különösen szegénységben élő családok számára.
  • Valósuljon meg, javuljon az egészségfejlesztő testmozgáshoz kapcsolódó sportszolgáltatások egyenlő esélyű igénybevétele, és a társadalmi befogadás feltételei a szabadidősportban.
  • Csökkenjenek a népegészségügyi kiadások.
  • Széles körben terjedjen el az egészséges életmód szemlélete, gyakorlata és a szabadidősport életvitelszerű gyakorlása.

Miért szükséges komplex egészségfejlesztés-programokban gondolkodni?

A 2015. májusában publikált adatok az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) „Magyarországon tavaly a felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyosnak vagy elhízottnak számított. A nők 62 százalékának, a férfiak 67 százalékának, összesen mintegy 5 millió embernek volt súlytöbblete. ….”

Magyarországon az 1980-as évek után a sovány és a normál testalkatúak aránya 45 százalékról 35 százalékra csökkent, vagyis ugyanennyivel nőtt a túlsúlyosak és az elhízottak aránya. De míg 1988-ban a felnőtteknek csak 16 százaléka volt elhízott, addig 2014-re az arányuk megduplázódott: háromból egy felnőtt elhízott és egy túlsúlyos, ebben az élettani okok mellett a mozgásszegény életmódnak is szerepe van. (Forrás: mti)

Sajnos a helyzet 2014 óta is csak rosszabbodott. Magyarország jelenleg a negyedik olyan ország, ahol a legnagyobb az elhízott emberek aránya. 1975 óta megtriplázódott a súlyfelesleggel rendelkezők száma. Hazánk kiemelkedő ebben a tekintetben, a magyar, felnőtt lakosság körében feltűnően nagy az elhízás mértéke (28-31 százalék), az egész világot tekintve ezzel az eredménnyel a negyedik helyen állunk. A világrangsort az Amerikai Egyesült Államok vezeti, majd ezt követi Mexikó és Új-Zéland. (Forrás: WHO, mti)

Szabadidősport események

-Valamennyi szabadidősport rendezvényünkön a programok összeállítása során kiemelt szempontként szerepel a krónikus betegségek megelőzéséhez szolgáló szemléletformálás, a primer attitűd mérés lefolytatása, a résztvevők prevenciós felkészítése.

-Az események időpontjának, helyszínének és programjának minél szélesebb körű közzétételével a kedvezményezett települések lakosságához kell eljutnunk, elősegítve ezzel is a szolgáltatáshoz való hozzáférés esélyét, a területi elérhetőségében tapasztalható különbségek mérséklését.

-A szabadidősport események megrendezése során együttműködünk országos, megyei, helyi hatókörű szakmai szervezetekkel, önkormányzatokkal, oktatási-, egészségügyi-, szociális szolgáltatókkal, civil és gazdasági szereplőkkel.

-A rendezvényeken résztvevő személyek között szemléletformálási célú kiadványokat terjesztünk, melyek elősegítik a prevenciót, a mozgás-rekreációt, fokozzák a helyben élő lakosság egészségfejlesztését és a szabadidősportok népszerűsítését.

– Az egészségfejlesztő testmozgásról szóló lakossági kampányok és fórumok szervezése kapcsán fejlődjenek – a lakossági szemléletformálás és célcsoporthoz igazított kommunikáció útján – az egészséges életvezetési kompetenciák. Ezt segítendő valamennyi rendezvényről felvételek készülnek, melyek közzétételét a helyi és térségi médiában, valamint egyéb kommunikációs felületeken biztosítjuk.

A fejlesztések célcsoportjai

A közvetlen célcsoport

Projektünk célcsoportját a Pályázati Felhívásnak megfelelően

  • a kevésbé fejlett régiókban élő lakosság (különösen a krónikus, nem fertőző betegségcsoportok kockázati célcsoportjai, azon belül fókuszálva a hátrányos helyzetű személyekre, az idős polgárokra és a fogyatékossággal élőkre), valamint
  • a népegészségügyi kommunikációban érintett szakemberek, továbbá
  • az Európai Bizottság egészségfejlesztő, egészségvédő testmozgást is magába foglaló koncepciója által érintett központi és helyi döntéshozók jelentik.

A közvetett célcsoport

A projekt kövezett célcsoportja a lakosság mindazon tagja, ki ténylegesen nem kapcsolódik be a programba, ugyanakkor közvetetten hatást gyakorol rá. Azon személyek köre, akik nem a projekt eredményeinek közvetlen használói, de összetett mechanizmusokon keresztül a projekt eredményei és hatásai helyzetüket befolyásolják. Konkrétabban fogalmazva

  • a kevésbé fejlett régiókban élő lakosság azon tagjai, akik a programban közvetlenül részt vett személyek hozzátartozói, szomszédjai, valamilyen formában velük kapcsolatban álló személyek;
  • a programban közvetlenül részt nem vett népegészségügyi kommunikációban működő szakemberek;
  • továbbá a programban közvetlenül részt nem vett, az Európai Bizottság egészségfejlesztő, egészségvédő testmozgást is magába foglaló koncepciója által érintett központi és helyi döntéshozók jelentik.

Mi a Probléma?

A kohéziós politika és a sport kapcsolatának elemzése alapján elmondható, hogy a közösségi sportpolitikai dokumentumok alapján a sport alapvetően sajátos, ágazatközi (cross-cutting) jellegű szektor. Magyarországon a rendszeresen sportolók, testmozgást végzők aránya, a sportszervezetek aktivitása és létszáma fokozatosan és drasztikusan csökken, az állampolgárokhoz közeli területfejlesztési egységekben és szinteken pedig nincs koordinációs és szolgáltató feladatokat ellátó humán-erőforrás szervezeti háló. Jelenleg a lakosság csupán 7%-a sportol rendszeresen, szemben az európai 25-30%-os átlaggal. A társadalom rossz fizikai állapota miatt évente a GDP egyharmadáról kell lemondanunk. A sport egyre növekvő szerepe
A sportágazat részesedése Magyarországon a GDP-ből 0,7-1%-ra tehető, ami jelentősen elmarad az európai országokban jellemző értéktől. A versenysport területén a humán-erőforrás helyzetének rendezésére, az épített környezet és sportcélú eszközpark fejlesztésére, az utánpótlás-bázis szélesítését, a gyermekek versenyrendszerekbe való bevonását, illetve a rendszerek hatékony működését célzó intézkedések megvalósítására az államnak az elmúlt időszakokban nem volt lehetősége megfelelő fejlesztési forrásokat biztosítani. Alacsony a sport részesedése a GDP-ből

A szakmai programok megvalósítását három modulban rendszereztük.

1. Modul

Komplex lakossági testmozgásprogramok, szabadidősport események és eseménysorozatok szervezése és megvalósítása

Példaképek részvételével zajló sportprogramok

  • a projektidőszakban és minden naptári évben megvalósul;
  • a kevésbé fejlett régiókban található megyék mindegyikében sor kerül programok és események megszervezésére;
  • melyek legalább fele a kedvezményezteti járásokban található vagy kedvezményezett településen valósul meg (ugyanazon településen évente csak egy esemény valósulhat meg).

A „Példaképek részvételével zajló sportprogramokat” 24 alkalommal és 24 kedvezményezett településen valósítjuk meg.

2. Modul

Komplex lakossági testmozgásprogramok, szabadidősport események és eseménysorozatok szervezése és megvalósítása 808 kedvezményezett településen

Garantált sportprogram rendszer bevezetése

  • a projektidőszakban és minden naptári évben megvalósul;
  • a kevésbé fejlett régiókban található megyék mindegyikében sor kerül szabadidősport programok és események megszervezésére;
  • melyek legalább fele a kedvezményezteti járásokban található, vagy kedvezményezett településen valósul meg (ugyanazon településen évente csak egy esemény valósulhat meg).

A „Garantált sportprogramokat” 808 kedvezményezett településen valósítjuk meg.

3. Modul

A harmadik modul fő területei

  • szemléletformálási célú információs felületek kialakítása ;
  • az egészségfejlesztő testmozgásról szóló lakossági kampányok és fórumok szervezése .

A megvalósításra kerülő 850 szakmai programunk során együttműködünk

  • országos szervezettel,
  • megyei szintű szakmai/civil szervezettel,
  • sportszolgáltatókkal,
  • nevelési-oktatási intézményekkel,
  • szociális intézményekkel és
  • egészségügyi intézményekkel.

Együttműködünk továbbá a jelen Felhívásban nyertes pályázókkal tapasztalatcsere, disszemináció, jó-gyakorlatok megosztása tekintetében, valamint adatgyűjtési, adatkarbantartási és adatszolgáltatási területeken a projektidőszak alatt.